Legalább százezer európai ember genetikai adataiból épülhet olyan referencia-adatbázis, amely a ritka betegségek felismerését és a személyre szabott orvoslást segítheti. A Genome of Europe kutatási programról november 17-én az Euronews közölt új helyszíni beszámolót: a ciprusi kutatók munkáján keresztül mutatta be, miért számítanak az országonként eltérő genetikai sajátosságok.
Miért kell százezer genom?
A Genome of Europe projekt ismertetője szerint a jelenleg 49 partnert összefogó együttműködés 27 európai országra terjed ki. Célja olyan reprezentatív genetikai referencia-adatbázis létrehozása, amely figyelembe veszi az európai népesség sokféleségét. A genom az ember teljes örökítőanyagát jelenti; a kutatók ennek eltéréseit hasonlíthatják össze a különböző népességekben.
Az Euronews ciprusi riportja szerint a helyi biobank legalább 310 önkéntes teljes genomjának meghatározásával járul hozzá a közös munkához. A kutatók azt hangsúlyozzák, hogy egy ritka genetikai eltérés értelmezéséhez fontos tudni, mennyire gyakori az adott népességben.
A ritka betegségek kutatásában lehet különösen fontos
Az európai együttműködés egyik várható haszna, hogy a kutatók nagyobb és változatosabb mintákhoz mérhetik a genetikai eredményeket. Ez különösen olyan betegségeknél segíthet, amelyekből egyetlen országban kevés eset fordul elő. A cél nem az, hogy a projekt azonnal új gyógyszert adjon minden résztvevőnek: a referenciaadatok elsősorban a jövőbeli diagnosztikai és terápiás kutatás alapját jelentik.
Az ELIXIR európai bioinformatikai infrastruktúra szintén 2024 és 2028 közötti kutatási programként tartja nyilván a kezdeményezést, amelynek eredményei a betegségkutatást és az egészségpolitikai döntéseket is támogathatják.
A genetikai adatok védelme kulcskérdés
A genetikai adatok különösen érzékenyek, mert nemcsak a résztvevőkről, hanem biológiai rokonaikról is hordozhatnak információt. A ciprusi biobank az Euronewsnak bemutatott gyakorlatában tájékoztatást és önkéntes beleegyezést alkalmaz. A résztvevők később visszavonhatják hozzájárulásukat.
Az Európai Bizottság projektismertetője 45 millió euró körüli teljes keretről és 20 millió eurós uniós támogatásról számol be. A közös kutatási cél tehát már adott, de az adatvédelem, az országok közötti együttműködés és a klinikai hasznosítás még hosszabb folyamat. A mai eredményekből nem következik, hogy a személyre szabott kezelés minden beteg számára rövid időn belül elérhetővé válik.