Október 6-án sajtómegnyitóval indult a tizenegyedik Godot Art Expo. A fiatal képzőművészek mellett visszatérő alkotók, a KOL-LABOR új munkái és drMáriás festményei is helyet kaptak a Godot Kortárs Művészeti Intézetben. A kiállításon járva ezúttal is akadt néhány váratlan felfedezés, köztük egy 2024-es festmény, amelyre egészen szokatlan módon találtam rá. Gyenge-Rusz Anett beszámolója.
A Godot-ba érkezve rendszerint azzal a szándékkal indulok el, hogy alaposan végignézem a kiállítást, és csak utána állok meg beszélgetni. A tervet most sem sikerült maradéktalanul betartani, a kalandos odaúttal több embert is megvárakoztattam, aztán egyből siettem köszönteni minden ismerőst.
Október 6-án a tizenegyedik Godot Art Expo sajtómegnyitóján jártam. A rendezvény másnap nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt, és október 18-áig várja a látogatókat. A termekben már a délelőtti órákban nagy volt a nyüzsgés: újságírók, művészek, szervezők és meghívott vendégek között lehetett bolyongani, miközben a falakon és a kiállítóterekben egymástól egészen eltérő alkotói világok sorakoztak.
A megnyitón Laczkovich Bori, a Godot Intézet kurátora köszöntötte a vendégeket, majd Dóczi Gergely, a Magyar Képzőművészeti Egyetem kancellárja, valamint Szurcsik József, az MKE volt rektorhelyettese is megszólalt. Az idei program bemutatásakor nagy hangsúlyt kapott a pályakezdő művészek helyzete, és az a kérdés, hogyan juthatnak el munkáik az egyetemi műtermekből a szélesebb közönséghez.
A pályakezdés kézzelfogható lehetőséget kap
A Godot Art Expo 2016-os indulása óta sok fiatal képzőművésznek adott bemutatkozási lehetőséget. Az évek során több olyan alkotó is megfordult itt, akinek a munkáival később más galériákban és kiállításokon is találkozhattunk.
Egy ilyen szereplés persze önmagában még nem jelent biztos művészi pályát, de fontos állomás lehet.
Az idei rendezvény egyik meghatározó eleme a Magyar Képzőművészeti Egyetemmel közösen megvalósuló JumpSTART program. A hallgatók az egyetemi közegen kívül, művészeti vásár keretében mutathatják be alkotásaikat. Ez számukra is izgalmas helyzet, hiszen műveik olyan látogatók elé kerülnek, akik bár most találkoznak először az alkotó nevével, de vásárlóként is érdeklődhetnek iránta.
A résztvevők között szerepel többek között Bobály Anna, Fazakas Csenge, Kemény Zsófia, Kerék Tíra és Kókai Lili. A fiatal művészek munkái különböző technikákat és szemléletmódokat képviselnek, így a kiállítás jó alkalom arra is, hogy a látogató saját maga fedezzen fel új alkotókat. A fiatalabb generációt képviseli még Géczi Lajost, akinek munkásságát magam is követem egy ideje. Az ő alkotásaival szintén találkozhatunk az idei Expón. Lala 2024-ben szerzett festőművész-diplomát a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karán, Nemes Csaba tanítványaként. Festészetének főbb motívumai a geometrikus formák, a ritmus és a mozgás. A színmezők és az egymáshoz viszonyuló alakzatok hol feszültséget, hol szinte lüktető mozgásérzetet keltenek. Az online galériában többek között a fusion, a resistance és a colour fields II. című alkotásai szerepelnek.
KOL-LABOR: öt alkotó, öt különböző világ
A Godot Art Expo részeként immár hetedik alkalommal rendezik meg a KOL-LABOR kiállítást. A „Labor” épület három szintjén, mintegy 300 négyzetméteren öt művész – Éles Lóránt, Gallai Judit Ágnes, Gáspár Annamária, Kis-Prumik Zoltán és KristofLab– munkái kaptak helyet. A válogatásban festmények mellett szobrok, installációk és textilmunkák is láthatók.
A KOL-LABOR egyik erőssége, hogy már ismert művészeknek biztosít teret. A rendszeresen visszatérő látogatók így az alkotói pályák alakulását is figyelemmel kísérhetik.
Gáspár Annamária alkotásain gyakran aranyszínű háttér előtt jelennek meg az arcukat elrejtő nőalakok. A képek a személyes és családi történetek, a generációkon átívelő kapcsolatok felől közelítenek a női léthez. A japán tradicionális képzőművészet hatása is felfedezhető a munkáiban, miközben a kompozíciók visszafogottsága különös figyelmet irányít a figurák testtartására és egymáshoz való viszonyára. Gallai Judit Ágnes egészen más festői eszközökkel dolgozik. Képein a vörös szín, a szürreális alakok, a mitológiai utalások és az emberi test átalakuló formái kapnak hangsúlyt. Munkái sokszor zavarba ejtők, néha kifejezetten nyugtalanítók, de véleményem szerint pont ez a feszültség teszi őket izgalmassá. A festészet mellett installációkkal, videómunkákkal és performanszokkal is foglalkozik. A két művésznő eltérő alkotói világához személyes kötődésem van. Jó látni, amikor egy művész új munkáival találkozva, az ember egyszerre ismer rá valamire, és vesz észre változásokat.
drMáriás képei az Expón
A Godot Art Expo kínálatából nem maradhatnak ki drMáriás festményei sem. A képzőművész és zenész néhány vadonatúj alkotása mellett olyan munkák is láthatók, amelyek korábban az Éljen a diktatúra! című kiállításon szerepeltek. drMáriás festészete hosszú ideje következetesen foglalkozik a politikai és társadalmi jelenségek szatirikus ábrázolásával. Képein közéleti szereplők, történelmi figurák és a festészettörténetből ismert stílusok kerülnek egymással gyakran abszurd kapcsolatba. A humor olykor harsány, máskor kifejezetten keserű, és a néző számára sem mindig kényelmes. A művész munkái erős, azonnal felismerhető hangot képviselnek az Expo kínálatában. A fiatal alkotók festményei mellett érdekes látni egy több évtizede épülő életmű új és korábban már bemutatott darabjait.
Új utak a művészetben
Nem mehetünk el szó nélkül az új digitális fejlesztések és együttműködések mellett sem. Az ARTCRUSH felületén több mint kétezer kortárs alkotás között lehet böngészni, elsősorban a felhasználók saját ízlésére építve. A művészet és a design kapcsolatát a METAMORPH SzemüvegSzabósággal kialakított együttműködés képviseli, amelynek keretében Kis-Varga Zsófia (Sophi) egyedi tervezésű szemüvegkeretei is bemutatkoztak. A korábban Thinwood néven ismert márka számára a szemüveg a személyes önkifejezés eszköze is. A Godot emellett továbbra is támogatja az alkotók nemzetközi tapasztalatszerzését, a programhoz franciaországi, marrákesi és hágai rezidencialehetőségek kapcsolódnak.
A festmény, amelyet egy zöld csíkról ismertem fel
Meglepő módon, a nap egyik legemlékezetesebb pillanata egyáltalán nem a falon kiállított képek előtt ért. Az Expo – és alapvetően a Godot – egyik sajátossága, hogy a kiállított alkotások mellett gerillaáron megvásárolható művek között is lehet válogatni. Ezek között kisebb méretű munkák is szerepelnek, amelyeket a látogatók dobozokból emelhetnek ki, nézegethetnek meg közelebbről. Én is egy ilyen dobozban keresgéltem, amikor megakadt a szemem egy vászon szélén húzódó zöld csíkon. Még ki sem vettem a képet, már tudtam, hogy Nemes Zsuzsa festménye lesz, egy 2024-es, kisméretű munka.
Bevallom, kifejezetten jólesett, hogy így eltaláltam, egyből el is büszkélkedtem a – szó szerint – sikeres húzásról Zsuzsának. A gerillaáras kedvezmény egyébként azoknak is jó alkalmat kínál a műtárgyvásárlásra, akik eddig inkább csak nézelődtek a galériákban. Egy kisebb alkotás megvásárlása sokak számára elérhetőbb első lépés lehet a kortárs művészet megismerése felé.
A képek mellett az emberek is számítanak
A Godot-ban mindig jó látni, mennyire sokféle ember talál egymásra. Művészek, gyűjtők, szakmabeliek, lelkes műkedvelők és egyszerűen csak kíváncsi látogatók, akár egy-egy kép előtt megállva ismerkednek meg. Számomra ez az egyik legszebb bizonyítéka annak, hogy a Godot törekvése működik: a kortárs művészet bárkihez közel kerülhet, ha megfelelő közegben, érthetően és nyitottan mutatják be.
Ezért érzem magam ennyire otthon. Az idők során olyan emberi kapcsolatok születtek itt, amelyek miatt legalább annyira várom a találkozásokat, mint az új kiállításokat. Mindig szívesen visszatérek.
Hálásan köszönöm a meghívást, Bori!
