A gyermekek online biztonságáról és a közösségi oldalak korhatárairól tárgyalnak november 20-án az uniós kulturális és médiapolitikáért felelős miniszterek Brüsszelben. Az EU KIDS Act nevű javaslat alapján a 13 év alattiak nem használhatnának közösségi médiát, 15 éves kor alatt pedig korlátozott, szülő által kezelt fiókra lenne lehetőség.
Mit tárgyalnak most a miniszterek?
Az Európai Unió Tanácsának november 20-i napirendje szerint a miniszterek az EU KIDS Act eddigi előrehaladásáról kapnak beszámolót, majd politikai vitát folytatnak a tervezetről.
A tegnapi ülésen a kultúra 2027–2030-as uniós munkatervéről és a sport közösségi, egészségügyi szerepéről is szó van, de a gyerekek közösségimédia-használatát érintő tervezet a magyar családokat is közvetlenül érdekelheti.
Mit jelentene a 13 és 15 éves korhatár?
Az Európai Bizottság szeptemberben bemutatott javaslata szerint 13 éves kor alatt nem lehetne közösségi médiás fiókot használni.
A 13 és 14 évesek szülői felügyelettel működő, korlátozott funkciójú fiókot kaphatnának, míg önálló fiókot 15 éves kortól nyithatnának.
A tervezet emellett a platformok működését is módosítaná: szigorúbb alapértelmezett adatvédelmet, életkor-ellenőrzést és a túlzott használatot ösztönző funkciók korlátozását irányozza elő. A cél nem csupán egy belépési korhatár meghatározása, hanem a digitális szolgáltatások biztonságosabb kialakítása.
Miért vitás a tervezett szabályozás?
A Le Monde önálló szeptemberi tudósítása bemutatta, hogy az életkor-ellenőrzés gyakorlati megvalósítása és a felhasználók magánszférájának védelme egyaránt fontos kérdés.
Az új előírások közösségi oldalakat, videóplatformokat, bizonyos online játékokat és mesterségesintelligencia-alapú szolgáltatásokat is érinthetnek.
A Bizottság eredeti szövegét a jogalkotók még módosíthatják, így a korhatárok és a technikai megoldások sem tekinthetők véglegesnek. A mostani miniszteri vita ezért elsősorban arról szól, milyen irányban alakuljon a gyermekek online védelmének közös európai szabályozása.