Szeretni a természetet vasárnap délután könnyű. Kedd reggel gumicsizmában már valamivel nehezebb. Szigetszentmiklóson néhány tanár és egy csapat diák hat éve bizonyítja, hogy a természetvédelem olykor egészen prózai módon és helyen kezdődik. Ott, ahol valaki úgy dönt, hogy nem vár tovább arra, hogy majd más megoldja. Pagonyi Adrienn beszámolója.
2020 decemberében mintegy hatezer liter fáradt olaj került a Ráckevei-Duna-ágba.
A szennyezés jelentős részét a part menti nádas és az úszóláp fogta fel, de ennek nagy ára volt. A kárelhárítás során közel kétezer négyzetméternyi szennyezett nádast és lápi élőhelyet kellett eltávolítani. Hat évvel később ugyanennek a történetnek már van egy egészen más fejezete is.
2026. szeptember 10-én a Szigetszentmiklósi Batthyány Kázmér Gimnázium „Teremtsük újra!” úszóláp-rehabilitációs projektje kapta meg elsőként a WWF Magyarország újonnan alapított Természet Bajnokai díját. Az elismerést a projektet létrehozó és azóta is koordináló két pedagógus, Sete Krisztina Beáta és Czita Zoltán vehette át. Az idei díjat és a projekt folytatását a Coca-Cola HBC Magyarország támogatja.
Amikor a láp véd meg minket
Az úszóláp első hallásra talán nem tartozik a természet legismertebb főszereplői közé. Nincs olyan jó sajtója, mint egy jegesmedvének és valószínűleg kevesebben választanák telefonjuk háttérképének is. A munkája ettől még meglehetősen fontos.
A vízfelszínen összekapcsolódó növényi maradványokból és tőzeges rétegekből hosszú idő alatt kialakuló élőhely védett növényeknek és állatoknak ad otthont, közben tisztítja a vizet és képes megkötni a szennyeződéseket is. A 2020-as olajszennyezésnél pedig látványosan bizonyított.
Dr. Fehér Zoltán, a WWF Magyarország természetvédelmi igazgatója a díjátadón arról beszélt, hogy hajlamosak vagyunk úgy gondolkodni a természetvédelemről, mintha az ember, a gazdaság és a jóllét érdekei valahol az egyik oldalon állnának, a természet pedig a másikon. Pedig jól működő természeti rendszerek nélkül a gazdaság és az emberi élet is sérülékenyebb.
A szigetszentmiklósi úszóláp erre adott meglehetőség konkrét példát. Az olajszennyezés idején természetes védőműként működött, segített egy helyben tartani az olajfoltot addig, amíg megkezdődhetett a védekezés és a kárelhárítás. A láp miközben védekezett, maga súlyosan megsérült.
Több mint száz négyzetméter abból, ami elveszett
Sete Krisztina Beáta és Czita Zoltán ökológus szakemberekkel vették fel a kapcsolatot, majd a gimnázium diákjaival együtt nekiláttak annak, ami elsőre meglehetősen nagy vállalásnak tűnhetett. Úszólápkezdeményeket kezdtek építeni.
Nádtutajokra őshonos növényeket telepítettek, amelyek idővel segíthetik a sérült élőhely regenerációját. Az elmúlt hat év alatt a diákok több mint száz négyzetméternyi ilyen úszólápkezdeményt készítettek. A projekt időközben átlépte az országhatárt is, a gimnázium németországi és szatmárnémeti testvériskolái szintén bekapcsolódtak.
A két pedagógus munkájának talán éppen ez az egyik legérdekesebb része. A természetvédelem a diákjaik számára kikerült a tankönyvből. Kapott helyszínt, szagot, sarat, feladatot és következményt. A saját Dunájuk mellett látták, mi történt, majd részt vettek abban is, ami utána következett.
Gajdos László élő környezetért felelős miniszter a díjátadón úgy fogalmazott, hogy bizonyos munkákat hivatal nélkül is el lehet végezni. Ehhez időnként nagy tudás kell, máskor bátorság, és van, amikor egyszerűen fel kell húzni a gumicsizmát.
A jövő már megérkezett
A Természet Bajnokai díjat a WWF Magyarország hagyományteremtő szándékkal alapította. Olyan civil kezdeményezéseket szeretnének vele elismerni, amelyek helyben már kézzelfogható eredményt értek el, szakmailag is értékesek, és más közösségek számára is mutathatnak egy működő példát. Az első díjazott projekt a Coca-Cola HBC Magyarország támogatásával pénzügyi segítséget is kap a folytatáshoz.
A vállalat számára a téma földrajzilag is közel van, dunaharaszti üzemük a projekt közelében működik. Kovács Ágnes ügyvezető igazgató a víz szerepét emelte ki, amely a vállalat működésének alapja, ezért – mint mondta – felelősségüknek tekintik a vízhasználat folyamatos csökkentését, valamint a helyi környezeti kezdeményezések támogatását.
A díjátadó legerősebb gondolata mégis azokhoz szólt, akikből ezen a délelőttön feltűnően sok ült a közönség soraiban, pontosabban a földön és a babzsák fotelekben: a gyerekekhez.
Gyakran mondjuk nekik, hogy ők a jövő. Kedves mondat, csak van benne egy apró csapda. Mintha azt üzennénk vele, hogy amit gondolnak és tesznek, majd egyszer lesz igazán fontos. Valamikor. Bár nem egy messzi, messzi galaxisban, de biztosan a távoli jövőben.
A szigetszentmiklósi diákok története hat éve ennek az ellenkezőjét mutatja. Látták, hogy mi történt a környezetükben és a tanáraikkal együtt elkezdtek dolgozni rajta. Nem volt minisztériumuk, természetvédelmi szervezetük vagy vállalati költségvetésük. Volt két elkötelezett pedagógusuk, szakmai segítségük és egy Duna-part, amely mellett akadt tennivaló.
A díjat most ők kapták. Az úszóláp pedig közben szépen, lassan nő tovább.
