Átlagosan 15 százalékos béremelést tervez a kormány 2027-ben az egészségügyi ágazat mintegy 123 ezer munkavállalója számára. A változás nemcsak az ápolókat és asszisztenseket érintené. A bérrendezésbe a mentőszolgálatok, a háziorvosi rendelők és az egészségügyi intézmények működését biztosító dolgozók egy részét is bevonnák.
A részleteket Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter ismertette. A kormány október 25-én megjelent tájékoztatása szerint a bérrendezésre évente 192 milliárd forintot különítenének el.
A bejelentés fontos fejlemény, de a tervezett emelés nem azonos egy már végrehajtott bérrendezéssel. Az új bértábla végleges részletei és alkalmazásának feltételei egyelőre még meghatározásra várnak.
Kik kaphatnak fizetésemelést?
A kormányzati tájékoztatás alapján a változás az egészségügy számos területére kiterjedne. Az érintettek között szerepelnek a kórházakban és szakrendelőkben dolgozó ápolók, szakápolók, asszisztensek, szakasszisztensek és más egészségügyi szakemberek.
A mentőszolgálat dolgozói közül a mentőtisztek, mentőápolók és mentőgépkocsi-vezetők is részesülhetnek a béremelésből. Emellett az emelésbe bevonnák a vállalkozó háziorvosok és fogorvosok mellett dolgozó szakdolgozókat is. A változás különlegessége, hogy a korábbi bérrendezésekből kimaradt munkakörökre is figyelmet fordítanának.
Ilyen lehet az otthoni szakápolás, a hospice-ellátás, a betegszállítás és a művesekezelés egyes területe.
Az egészségügyi intézményekben foglalkoztatott adminisztratív, informatikai, élelmezési és más háttérfeladatokat végző alkalmazottak egy része szintén az érintettek közé kerülhet. A pontos jogosultságot ugyanakkor a foglalkoztatás formája és a később véglegesített szabályok is befolyásolhatják.
Új bértábla készül: a tapasztalat és a képzettség is számítana
A béremelés mellett a kormány egy új előmeneteli rendszer bevezetését is tervezi. A tervezett bértábla hat besorolási csoportból és tizenöt gyakorlatiidő-fokozatból állna. Ez azt jelenti, hogy a dolgozók fizetését nem kizárólag a munkakörük határozná meg, hanem a szakmai tapasztalatuk és a megszerzett képzettségük is szerepet kapna.
A kormány elképzelése szerint a gyakorlati idő alapján jellemzően háromévente lehetne magasabb fokozatba lépni. Az új rendszer a korábban megszerzett tapasztalatot is figyelembe venné, így bizonyos dolgozóknál rövidebb időn belül is bekövetkezhetne újabb bérkategória-váltás.
A HVG beszámolója szerint a miniszter azt hangsúlyozta, hogy a kormány nem kizárólag egyszeri fizetésemelésben, hanem hosszabb távon kiszámítható előmenetelben gondolkodik.
A 15 százalék átlagos béremelést jelent. Ami nem feltétlenül annyit tesz, hogy minden érintett munkavállaló fizetése pontosan 15 százalékkal emelkedik. A tényleges változás a besorolástól, a jelenlegi bértől és az új szabályoktól függhet.
Mit jelent a 192 milliárd forintos keret?
A kormányzati tájékoztatás szerint az egészségügyi ágazat 2027-ben összességében 510 milliárd forinttal több forrást kapna, mint 2026-ban. Ebből a szakdolgozók és más érintett egészségügyi munkavállalók bérrendezésére 192 milliárd forint jutna.
A fennmaradó többletforrásokat többek között gyógyszerfinanszírozásra, kórházi működésre, korszerű diagnosztikai eszközökre, mentőautókra és egyes infrastruktúra-fejlesztésekre fordítanák.
A bérek emelése a dolgozók megtartása szempontjából is jelentős kérdés.
Egy egészségügyi intézmény működéséhez ugyanis nem elegendő a megfelelő orvosi létszám. Az ápolók, asszisztensek, betegszállítók és háttérmunkatársak egyaránt nélkülözhetetlenek.
A WakeUp Magazin korábban az elsősegélynyújtás és a megfelelő betegellátás jelentőségéről is részletesen írt.
A szakmai kamara kevesli a tervezett forrást
A béremelés fogadtatása nem egyértelműen pozitív. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara már október 20-án kifogásolta a bérrendezés időzítését és finanszírozási keretét. Ennek indoka, hogy a szervezet szerint a tervezett intézkedések elmaradnak az előzetes várakozásoktól. Továbbá a kamara azt is nehezményezte, hogy nem történt megfelelő szakmai egyeztetés.
A MedicalOnline által ismertetett kamarai álláspont szerint a bérrendezésre elkülönített összeg megosztása és a végrehajtás későbbi időpontja is kérdéseket vet fel. Ez a vita nem jelenti azt, hogy a béremelésre ne lenne szükség. Elsősorban arról szól, hogy a tervezett összeg, az érintetti kör és az időzítés megfelel-e az egészségügyi szakdolgozók elvárásainak.
A betegek is érezhetik a változásokat?
A bérrendezés önmagában nem oldja meg az egészségügyi rendszer összes problémáját. Az intézmények működését befolyásolja a munkaerőhiány, a szakemberek területi eloszlása, az infrastruktúra állapota és a betegellátás szervezése is. A kormány emellett betegbiztonsági intézkedéseket és betegelégedettségi méréseket is tervez. Utóbbiak megvalósulását és eredményességét külön kell majd értékelni.
A betegjogok jelentőségéről a WakeUp Magazin korábbi, pszichiátriai jogsegélyszolgálatot bemutató cikkében is olvashatunk.
A következő fontos kérdés az lesz, mikor jelenik meg az új bértábla végleges változata, és az egyes munkakörökben pontosan milyen fizetésekre számíthatnak a dolgozók.
