Ismét a Magyar Tudományos Akadémiához (MTA) kapcsolódhat a hazai állami kutatóhálózat. A kormány november 13-án társadalmi egyeztetésre bocsátott törvénytervezete szerint a HUN-REN új neve Magyar Tudományos Akadémia Kutatóhálózat (MTA KH) lenne. A szombaton ismertetett vezetői álláspont szerint a változás kiszámíthatóbb működést hozhat, de a 2019 előtti rendszer nem állna vissza változatlan formában.
Új név és akadémiai alapítói jogok
A Tudományos és Technológiai Minisztérium közzétett tervezete szerint a HUN-REN jogi személyisége és működésének folytonossága megmaradna, miközben az MTA gyakorolná az alapítói jogokat. A javaslat a két szervezet közötti ingatlanhasználati kérdéseket is rendezné. A társadalmi egyeztetés határideje 2026. november 21.
A névváltoztatás tehát nem már végrehajtott döntés: a közzétett dokumentum még jogalkotási javaslat. Hogy pontosan milyen szabályok lépnek életbe, az az egyeztetéstől és a törvény elfogadásától függ.
Visszakerülhet négy humántudományi kutatóközpont is
A Telex beszámolója szerint a terv része annak a négy humántudományi kutatóközpontnak a visszaintegrálása is, amelyek korábban az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez kerültek. Ennek tervezett időpontja 2027. február 1., a szükséges intézményi döntések mellett.
Az MTA korábbi tájékoztatása azt hangsúlyozta: az egységes hálózat kialakításakor a kutatási szerződések folytonosságát, a finanszírozás rendezését és a kutatói autonómiát is biztosítani kell. Az Akadémia akkor arra kérte a tudományos közösséget, hogy véleményezze a javasolt működési modellt.
A HUN-REN vezetője stabilabb működést vár
A 444 összefoglalója szerint Stipsicz András, a HUN-REN elnöke úgy értékelte: az új szabályozás szorosabb együttműködést és kiszámíthatóbb működési környezetet hozhat. Azt is kiemelte, hogy nem a hét évvel ezelőtti szervezeti forma egyszerű helyreállításáról van szó.
A kutatóhálózat jövője a tudósok mellett az egyetemeket és a kutatásokra építő vállalkozásokat is érinti. A következő konkrét mérföldkő a november 21-i véleményezési határidő; a tényleges átalakulás csak a további jogalkotási és intézményi lépések után valósulhat meg.