Az Országgyűlésnél kezdeményezi az isztambuli egyezmény ratifikálását a magyar kormány – jelentette be 2026. november 12-én Magyar Péter miniszterelnök. A nők elleni és a családon belüli erőszak visszaszorítását célzó nemzetközi megállapodást Magyarország 2014-ben írta alá, de ratifikálása azóta sem történt meg.
A kormány közleménye szerint a kezdeményezés a TISZA-frakció 44 képviselőjének javaslatára, egy szélesebb intézkedéscsomag részeként született meg. A bejelentés önmagában még nem jelenti az egyezmény magyarországi ratifikálását.
Mit jelentene az isztambuli egyezmény ratifikálása?
Az Európa Tanács tájékoztatása szerint az egyezmény a megelőzésre, az áldozatok védelmére és az erőszakkal szembeni fellépésre épül. A részes államoktól jogszabályokat, szakpolitikákat és támogató szolgáltatásokat vár el. Ez a gyakorlatban többek között a segítségnyújtás elérhetőségét, a szakemberek felkészítését és az érintett hatóságok együttműködését érinti. A megállapodás céljait és rendelkezéseit a WMN összeállításban is bemutatta.
A Human Rights Watch üdvözölte a magyar kormány bejelentését. A vállalások tényleges végrehajtása és az áldozatokhoz eljutó segítség szintén meghatározó lesz. A WakeUp korábban a nők jogairól és biztonságáról szóló összeállításában is foglalkozott az egyezménnyel és a nők elleni erőszak kérdésével.
A WMN és más női magazinok is összefogtak az ügyért
A ratifikálásért az elmúlt időszakban civil szervezetek, tüntetők és magyar női magazinok is kampányoltak. 2026. október 11-én tizenhárom szerkesztőség indított közös kampányt, amelyben az egyezmény ratifikálását kérték a kormánytól.
Az összefogás Rácz Zsuzsa író kezdeményezésére indult. A WMN mellett a Dívány, az Elle, az Éva, a Femina, a Glamour, a Joy, a Marie Claire, az nlc.hu, a Nők Lapja, a Story, a Best és a Terézanyu csatlakozott hozzá.
A szerkesztőségek egységes borítóképekkel, cikkekkel, riportokkal és tájékoztató tartalmakkal hívták fel a figyelmet a nők és gyermekek biztonságára.
Tizenkét év telt el az aláírás óta
Magyarország 2014-ben írta alá az egyezményt. Az Országgyűlés 2020-ban politikai nyilatkozatban utasította el a ratifikálását; az akkori kormányoldal többek között a társadalmi nem fogalmával és a migrációval kapcsolatos kifogásokra hivatkozott – idézte fel a Telex.
A KDNP-frakció közleményében ismét tiltakozott a ratifikálás ellen. A párt szerint a magyar jog már biztosítja az áldozatvédelem fontos garanciáit, és kifogásolja az egyezmény társadalmi nemmel kapcsolatos rendelkezéseit.
A kormány ezzel szemben a megállapodást a nők elleni erőszakkal szembeni, számonkérhető állami vállalásnak tekinti. Az Európa Tanács egyezménye az áldozatok védelmét és az erőszak megelőzését állítja középpontba; a társadalmi nem fogalmát az erőszak társadalmi összefüggéseinek leírásában használja.
Mikor dönthet az Országgyűlés?
A bejelentés egyelőre kezdeményezés. A parlamenti eljárás és a ratifikáció további lépései még hátravannak. Magyar Péter november 13-án azt mondta, a kérdés haladéktalanul az Országgyűlés elé kerülhet, de pontos időpontot nem közölt.
A következő időszak fontos kérdése ezért az lesz, hogy mikor kerül a javaslat a képviselők elé, milyen jogszabályi és intézményi változtatások követik, és ezekből az érintettek milyen segítséget tapasztalnak majd a mindennapokban.