Egy ironikus félmondat elég ahhoz, hogy elszabaduljon a vita nők, férfiak, általánosítás vagy tények, történelem és felelősség között. Hol csúszik félre a párbeszéd?
A „pofátlan politikai hazugságok” ténye ma már nem csak opció: európai jogállamisági jelentések, korrupciós rangsorok, dezinformációs kampányok és adópolitikai lépések rajzolják ki a valóságot. Mit jelent ez a magyar kkv-knak, a családnak, az oktatásnak és a hitéletnek. Van visszaút a bizalomhoz?
