Nem bizonyította megfelelően az Aldi, hogy valóban nála találhatók a legjobb akciók és a legszélesebb választék. A Gazdasági Versenyhivatal ezért 123 millió forintos bírságot szabott ki az üzletláncra. Az ügy nemcsak a vásárlóknak, hanem minden reklámozó vállalkozásnak tanulságos.
Egy reklámszlogen is lehet megtévesztő
A Gazdasági Versenyhivatal október 26-i közleménye szerint az Aldi 2025 márciusától olyan reklámállításokat használt, amelyek piacelsőséget sugalltak, megfelelő objektív bizonyíték nélkül. A kifogásolt kampányban a „Legszélesebb választék!” és a „Legjobb akciók!” szlogenek szerepeltek.
Az Aldi az állításokat a Nők Lapja Food Awards 2024-es közönségszavazásán elért eredményeivel támasztotta alá. A GVH szerint azonban egy ilyen díj önmagában nem bizonyítja, hogy a vállalkozás a teljes kiskereskedelmi piacon valóban első.
Miért nem volt elegendő a közönségszavazás?
A Telex beszámolója szerint a versenyhatóság több problémát is azonosított. A díj szubjektív értékelésen alapult, az egyes kategóriákban kevés résztvevő indult, és az eredmény nem adott reprezentatív összehasonlítást a piac szereplőiről.
A GVH értelmezésében az átlagos fogyasztó a szlogenekből arra következtethetett, hogy az Aldi kínálata és kedvezményei objektíven felülmúlják versenytársaiét. A HVG is kiemelte, hogy egy korábban elnyert elismerés nem feltétlenül elegendő egy aktuális piacelsőségi állítás igazolására.
A hatóság nem azt állapította meg, hogy az Aldi akciói szükségszerűen rosszabbak a versenytársakénál, hanem azt, hogy a reklámban közölt piacelsőségi állításokat nem támasztották alá megfelelő bizonyítékokkal.
Mit tanulhatnak ebből a kisebb vállalkozások?
Az ügy túlmutat egyetlen kereskedelmi láncon. A legjobb, legolcsóbb vagy legnagyobb jelzők alkalmazása jogi kockázatot jelenthet, ha a fogyasztók azokat objektív összehasonlításként értelmezhetik.
Egy kisvállalkozásnak, webshopnak vagy szolgáltatónak is érdemes előre megvizsgálnia, igazolhatók-e az adott hirdetésben szereplő állítások.
A GVH a reklámkampány költségeit figyelembe véve határozta meg a 123 millió forintos bírságot. A vállalkozás az eljárás megindítása után megszüntette a kifogásolt gyakorlatot. Az eset egyik legfontosabb tanulsága, hogy a figyelemfelkeltő marketing és a fogyasztók pontos tájékoztatása nem választható el egymástól.
