A tél végének közeledtével van egy időszak, amikor a hétköznapok szürkeségét felváltja a színek, nevetés és a felszabadult játékosság. A farsang nemcsak egy vidám ünnep, hanem egy olyan hagyomány, amely évszázadok óta lehetőséget ad az embereknek arra, hogy kilépjenek megszokott szerepeikből. Vajon egy ősi rítus modern továbbéléséről van szó, vagy inkább egy mai buli régi gyökerekkel? Ennek járt utána kolléganőnk, Joó Katalin.
Farsang időszaka van, mely idén január 6. és február 18. közé esik. Ez az év egyik legvidámabb időszaka, amikor a tél lassan búcsút int, és teret ad a mulatságnak, a nevetésnek és a kreativitásnak. Ezt az alkalmat én is egy nagyobb társasággal szoktam ünnepelni, ahol mindenki próbál minél viccesebb maskarát ölteni.
A farsang eredete
Egyes leírások szerint Olaszországból, ezért is népszerű esemény a velencei karnevál. Minden évben rengeteg látogatót vonz e maskarás felvonulás. A velencei maszkok nem egyszerű kiegészítők: a mulatság és a titokzatosság művészetét testesítik meg. Maszkot viselni azt jelenti, hogy belépünk a rejtély és a csábítás világába: talán ez az, ami évről évre elbűvöli az ide érkező rengeteg turistát.
Más források szerint a „farsang” szó a német Fastnacht kifejezésből ered, amely „böjt előtti éjszakát” jelent. Nem véletlen tehát, hogy a német nyelvterületeken is jelentős karneváli hagyományok élnek.
Az is elképzelhető, hogy a farsang gyökerei egészen az ókorig nyúlnak vissza, akár 5000 évvel ezelőttre. Az ókori Görögországban Dionüszosz, a bor és a mámor istenének tiszteletére tartották a kis Dionüszia ünnepét. Ezeken az alkalmakon álarcos felvonulások és táncos mulatságok zajlottak, és különlegességük az volt, hogy ilyenkor a rabszolgák is egy asztalhoz ülhettek az uralkodókkal.
Hogyan ünnepeljük ma?
Magyarországon a farsang legismertebb formája a mohácsi busójárás. A busók ijesztő maszkokat és bundákat viselnek, zajkeltő eszközökkel járják az utcákat, hogy elűzzék a telet és szerencsét hozzanak. Rendkívül népszerű, gyerekek, felnőttek egyaránt élvezik az eseményt.
A maszkviselés és beöltözés rendkívül népszerű a gyermekek körében. A farsang lehetőséget ad a kikapcsolódásra, a közösségi élményekre és arra, hogy egy kicsit kilépjünk a hétköznapokból. A gyerekeknek játék, a felnőtteknek nosztalgia és szórakozás.
Tavaly a gyermekjelmezek közül a Pókember volt a befutó, de elmondható, hogy a hercegnő- és lovagjelmezek sem mennek ki a divatból sosem. Már 30-40 éve is a karneváli herceg és hercegnő jelmez, bohócjelmezek, robotember, űrhajós- és a kártyajelmez volt a menő.
Szerencsére az utóbbi években egyre több felnőtt is aktívan ünnepli a farsangot. Sokan maszkot viselnek, filmes vagy sorozatos karaktereknek, esetleg egyenruhás figuráknak öltöznek. Így a mulatság valóban kortalanná válik: a gyerektől a nagymamáig mindenki együtt ünnepel.
Farsang = fánk
Ha már mulatság, akkor enni is kell ám! Nem is akármit! Hát persze, hogy fánkot! Remek közös időtöltés anya-lánya, vagy nagyi-unoka programnak. S hogy honnan jött a fánksütés szokása erre az alkalomra?
A farsangi fánk a bőség és a szerencse jelképe. Régen úgy tartották, hogy aki farsangkor fánkot eszik, annak gazdag éve lesz.
S csak hogy a maradék farsangi étel is elfogyasztásra kerüljön, „torkos csütörtök” alkalmával ezt is megtesszük. Ez a farsangi bőség és a böjti fegyelem közti átmenet sajátos lenyomata lett. A torkos csütörtökön sok étterem kínálja féláron ételeit, mely sokak számára ad alkalmat érdekes és izgalmas éttermek felkeresésére, új ételek kipróbálására.
Egyszóval a farsang egy vidám ünnep, mely összehozza a családokat, barátokat, kollegákat, óvoda-iskolatársakat egy kis közös ünneplésre. Ünnepeljetek ti is, legyetek kreatívak a jelmezeket illetően!
