Az elmúlt évek megbénító sarcpolitikája, a csúcsra járatott szolidaritási hozzájárulás és a kormány, valamint a főváros közötti folyamatos politikai állóháború után Budapest pénzügyei szinte teljesen kifulladtak. Az Orbán-kormány fővárosi költségvetést sújtó elvonásai, a befagyasztott fejlesztések és az állandósult forráshiány miatt a város működőképességének megőrzése is napi küzdelemmé vált, miközben a budapestiek évekig a politikai csatározások és a pénztelenség következményeit nyögték.

Ebből a látszólag feloldhatatlan patthelyzetből hozott most váratlan és történelmi léptékű fordulatot a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának ülése.

Sokáig kellett várni arra, hogy a szembenálló felek érdemi párbeszédet folytassanak. Csütörtökön egy átfogó megállapodás született, amely nemcsak százmilliárdos mentőövet nyújt a fővárosnak, de alapjaiban rendezi át a budapesti közlekedés, finanszírozás és parkolás jövőjét.

Átfogó megállapodással indult újra a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa

Hosszú várakozás és éles politikai viták után csütörtökön újjászerveződött és megtartotta első ülését a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa (FKT). A találkozón Magyar Péter miniszterelnök, Karácsony Gergely főpolgármester és Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter olyan átfogó megállapodáscsomagot fogadott el, amely alapjaiban rendezi a főváros pénzügyeit és a regionális közlekedés jövőjét.

120 milliárdos segítség és átszabott szolidaritási hozzájárulás

A megállapodás értelmében az állam egy egyszeri, 120 milliárd forintos támogatással segíti ki Budapestet a halmozódó tartozások és kötelezettségek rendezésében. Emellett a kormány kifizeti a 12 milliárd forintos tömegközlekedési normatívát is. A korábbi túlfizetések több mint 85 százalékának visszatérítésével lezárják a felek közötti peres eljárásokat.

A kiszámíthatóbb működés érdekében érdemben csökkentik Budapest 2027-es szolidaritási hozzájárulását. A kölcsönös bizalomépítés jegyében a pénzügyminiszter költségvetési felügyelőt rendel ki a fővároshoz. A felügyelőnek nem lesz vétójoga, csupán átlátható módon követheti nyomon a pénzügyi folyamatokat.

Történelmi léptékű közlekedési reform: Regionális BKK és egységes parkolás

A legnagyobb szerkezeti változás a közösségi közlekedést érinti. A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) 50-50 százalékos állami és fővárosi tulajdonba kerül, a működtetést pedig fele-fele arányban finanszírozzák.

• Regionális szövetség: A BKK válik a teljes centralizált régió – beleértve a HÉV-eket, MÁV-vonatokat és Volánbusz-járatokat Szentendrétől Ráckevéig – megrendelőjévé.
  
• Költségvetés: A megnövelt feladattömegű BKK jövő évi költségkerete a jegybevételeken felül 340 milliárd forint lesz, amelyet 170-170 milliárd forinttal biztosít a főváros és a kormány.
  
• Egységes parkolási rendszer: Megszűnik a kerületenként széttagolt, sok helyen veszteséges parkoltatás. A díjbeszedést fővárosi szintre emelik, a bevételeket pedig kizárólag útfelújításokra lehet majd fordítani.

Újraindul a Diákváros, növelik a közbiztonságot

Az FKT döntése alapján újraindítják a Diákváros-projektet, a rákosrendezői fejlesztést pedig közös szervezeti struktúrában valósítják meg. A megállapodás kiterjed a dunai kikötők egységes hasznosítására, a történelmi fürdők fejlesztésére, valamint arra is, hogy a Fővárosi Csatornázási Művek teljesen visszakerüljön köztulajdonba és fővárosi irányítás alá.

A budapesti közbiztonság javítása érdekében a kormány jelentősen növeli a fővárosban szolgálatot teljesítő rendőrök számát, az eddigi portaszolgálati feladatokat ellátó állomány átirányításával.

Magyar Péter a tárgyalást követően kiemelte: a nagy elődök – miként gróf Andrássy Gyula vagy báró Podmaniczky Frigyes – nyomdokain haladva az FKT rendszeres egyeztetései révén a főváros és a kormány közösen sokkal magasabb szintre emelheti Budapestet. Karácsony Gergely szerint a döntéssel elismerték, hogy Budapest és az agglomeráció egyetlen közös gazdasági és társadalmi egységet alkot.