A demencia kockázata már egyetlen plusz tanév elvégzésével is csökkenthető. Legalábbis ezt állítja egy új nemzetközi kutatás, ami szerint azoknál, akik egy brit oktatási reform következtében tovább maradtak az iskolában, évtizedekkel később ritkábban diagnosztizáltak Alzheimer-kórt vagy más demenciát.
A kutatást amerikai egyetemek szakemberei végezték, az eredményeket pedig 2026. október 23-án ismertette az Egyesült Államok Nemzeti Egészségügyi Intézete, az NIH.
Egy 1972-es iskolareform adta a kutatás alapját
Az Egyesült Királyságban 1972-ben megemelték a tankötelezettség felső korhatárát. A szabályozás következtében bizonyos fiataloknak a korábbi 15 éves kor helyett 16 éves korukig kellett iskolába járniuk. A kutatók számára pedig mindez ritka lehetőséget teremtett.
Össze tudták hasonlítani azoknak az embereknek a későbbi egészségi állapotát, akiknek az új szabályozás miatt tovább kellett tanulniuk, azokéval, akiket a reform még nem érintett. Az elemzésben több mint 100 ezer ember egészségügyi adatait vizsgálták a UK Biobank adatbázisából.
Alacsonyabb demencia-előfordulást találtak
A kutatók azt figyelték meg, hogy a hosszabb oktatásban részesült csoportban évtizedekkel később ritkábban szerepelt demenciadiagnózis. Az NIH tájékoztatása szerint az oktatási reformhoz kapcsolódó többlettanulás körülbelül 0,88 százalékpontos csökkenéssel járt a vizsgált demencia-előfordulásban.
Ez különösen figyelemre méltó, mivel a vizsgálatban szereplő emberek viszonylag fiatalok voltak a demencia szempontjából, így a betegség előfordulása eleve alacsony maradt.
A kutatás egyik fontos megállapítása, hogy a kedvező összefüggés olyan embereknél is jelentkezett, akik genetikai adottságaik miatt nagyobb kockázatnak voltak kitéve.
Miért lehet előnyös az agy számára a hosszabb tanulás?
A tanulás során számos kognitív képességet használunk. Az új ismeretek elsajátítása, a problémamegoldás, az emlékezet és a figyelem folyamatos működtetése mind hozzátartozik az iskolai évekhez.
A kutatók azonban nem állítják, hogy a demenciakockázat csökkenését kizárólag az agyi aktivitás magyarázná.
A hosszabb tanulás ugyanis közvetetten is befolyásolhatja az életünket. Emellett összefügghet a későbbi munkalehetőségekkel, jövedelemmel, egészségügyi ellátáshoz való hozzáféréssel és számos más életkörülménnyel.
A University of Southern California október 23-i ismertetése szerint a vizsgálatban kedvezőbb gazdasági és egyes egészségügyi mutatók is megjelentek, de az eredmények nem teszik lehetővé annak pontos meghatározását, hogy melyik mechanizmus felelős a demenciakockázat csökkenéséért.
A kutatás nem azt bizonyítja, hogy egy plusz tanév mindenkinél megelőzi a demenciát. A vizsgált népességben statisztikai összefüggést és a történelmi oktatási reform alapján oksági hatásra utaló bizonyítékot találtak.
A genetikai hajlam nem jelent biztos betegséget
Az Alzheimer-kór kialakulásában örökletes és nem örökletes tényezők egyaránt szerepet játszhatnak. A mostani eredmények arra utalnak, hogy a genetikai kockázat mellett az életkörülmények, ezen belül az oktatás is befolyásolhatják a későbbi egészségi állapotot.
A kutatás egyik szerzője, Leandro Carvalho arra hívta fel a figyelmet az USC közleményében, hogy a genetikai adottságok hozzájárulhatnak a betegség kockázatához, de nem feltétlenül határozzák meg annak kialakulását. Így tehát a genetikai hajlam nem azonos a biztos diagnózissal.
Van-e értelme idősebb korban is tanulni?
A mostani kutatás kifejezetten egy fiatalkori oktatási reform hosszú távú következményeit vizsgálta. Eredményeiből nem lehet közvetlenül megállapítani, hogy egy felnőttkori nyelvtanfolyam, egyetemi képzés vagy más tanulási tevékenység ugyanolyan mértékben csökkentené a demencia kockázatát.
Más kutatások ugyanakkor a kognitív aktivitás és a szellemi egészség kapcsolatát is tanulmányozzák.
Az NIH például 2026 februárjában olyan hosszú távú vizsgálatról számolt be, amelyben bizonyos típusú kognitív tréning mellett később ritkábban jelentkezett demenciadiagnózis.
A WakeUp Magazin korábbi cikke a krónikus fáradtság, a kiégés és az agyköd témáját járta körül. Bár ezek nem azonosak a demenciával, a szellemi működésről szóló tájékozódásban kapcsolódó olvasmányt jelenthetnek. De ott van még egy korábbi írásunk, ahol kolléganőnk élményeiről írt, hogy 40 felett újra egyetemista lett.
Az oktatás és a hosszú távú agyi egészség kapcsolata tehát további kutatást érdemel. A jelenlegi eredmények alapján azonban már most látható, hogy a tanulás társadalmi és egészségügyi hatásai túlmutathatnak az iskolai éveken.
