Újabb fontos fejlemény történt a koronavírus-járvány idején végrehajtott, több százmilliárd forintos állami eszközbeszerzések ügyében. A Nemzeti Nyomozó Iroda november 4-én elektronikus adatokat foglalt le a Külügyminisztériumban. A rendőrség hivatalos tájékoztatása szerint a nyomozás azt vizsgálja, hogy a 2020-as beszerzések során hűtlen kezeléssel és más bűncselekményekkel több tízmilliárd forintos vagyoni hátrány érhette-e a magyar államot.
Lélegeztetőgép-beszerzések: mit találtak a nyomozók?
A Nemzeti Nyomozó Iroda november 4-én, 15:40-kor közzétett közleménye szerint a Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály munkatársai a minisztérium szerverszobájában végeztek adatlefoglalást. A gazdasági és kibernyomozók több elektronikus forrásból állítottak helyre adatokat, amelyeket külső adathordozókra másoltak.
A hatóság szerint a lefoglalt digitális bizonyítékok alátámasztják a külügyi belső vizsgálat egyes megállapításait. A nyomozás ugyanakkor továbbra is folyamatban van, a beszerzett adatok elemzése és további bizonyítékok gyűjtése jelenleg is tart. Az eljárás Orbán Anita külügyminiszter feljelentése alapján indult szeptemberben.
Közel 19 ezer lélegeztetőgépet vásároltak
A rendőrségi tájékoztatás szerint Magyarország 2020 tavaszán összesen 19 002 lélegeztetőgépet, valamint további védőeszközöket szerzett be, megközelítőleg 300 milliárd forint értékben.
A beszerzések túlnyomó részét az akkori, Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztérium bonyolította le. A feljelentést megalapozó belső vizsgálat szerint nem megfelelően mérték fel az intenzív terápiás ellátáshoz rendelkezésre álló kórházi kapacitásokat.
Az Országos Kórházi Főigazgatóság későbbi adatai alapján a szakszemélyzet és az intenzív ágyak száma egyidejűleg körülbelül 800–2000 beteg ellátását tette lehetővé. A rendőrség közleménye a túlzott mennyiségű beszerzés mellett a magas egységárakat, a közvetítők kiválasztását és egyes berendezések minőségét is kifogásolta.
Két külön nyomozás is folyik
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal október 27-i közleménye egy másik, meghatározott beszerzési körrel kapcsolatos büntetőeljárásról számolt be. Ebben az ügyben a NAV bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és pénzmosás gyanújával nyomoz. Az érintett ügyletek 800 lélegeztetőgépre és hárommillió egészségügyi maszkra vonatkoztak, amelyekért összesen 15,6 milliárd forintot fizetett az állam.
A pénzügyi nyomozók szerint a céghálózat több mint 660 millió forintos adóhiányt okozott. Az októberi akcióban 1,5 milliárd forintnyi vagyont foglaltak le vagy vettek zár alá. A Telex beszámolója szerint a pénzügyi nyomozásban az egykori tőzsdei OTT-One vállalat vezetőinek szerepe is felmerült.
Fontos különbség, hogy a NAV eljárása elsősorban a feltételezett pénzügyi visszaélésekre, az NNI nyomozása pedig a beszerzések körülményeire és az esetleges hűtlen kezelésre összpontosít.
Mi történhet a lefoglalt adatokkal?
A november 4-i intézkedés azért jelentős, mert a nyomozók közvetlenül a korábbi beszerzéseket irányító minisztérium jogutódjánál jutottak elektronikus adatokhoz. A 444 tudósítása szerint a hatósági intézkedést Orbán Anita külügyminiszter is megerősítette.
A további vizsgálatok tisztázhatják, milyen szempontok alapján választották ki a beszállítókat, miként határozták meg az árakat, és ki milyen szerepet játszott a beszerzési döntésekben. A lefoglalás önmagában nem bizonyítja egyetlen érintett személy büntetőjogi felelősségét sem. Erről kizárólag a bizonyítékok értékelése és a megfelelő jogi eljárás alapján lehet dönteni.
