Reggel rohansz, napközben feladatokat pipálsz ki, este pedig úgy dőlsz az ágyba, hogy megint nem jutott időd arra, amitől igazán jól éreznéd magad. Majd megfogadod, hogy holnaptól másképp lesz. Többet mozogsz, találkozol a barátaiddal, és végre magadra is figyelsz. Aztán eljön a holnap, és minden kezdődik elölről.

Mi van, ha nem az a baj, hogy nincs időd a boldogságra, hanem az, ahogyan a mindennapjaidat szervezed? Ne a boldogságot hajszold, hanem keresd meg, mi akadályoz abban, hogy jól élj.

Nem kell mindig boldognak lenned ahhoz, hogy jó életed legyen

A boldogságot sokan úgy képzelik el, mint egy állapotot, amelyben végre minden rendben van. Megvan a megfelelő munka, elegendő a pénz, működnek a kapcsolataink, és nem nyomasztanak a hétköznapok. Csakhogy az élet ritkán áll össze ilyen tökéletes egésszé.

Szászi Barnabás pszichológus, közgazdász, az ELTE Viselkedéstudományi Laborjának vezetője a Számlázz.hu podcastjában Ángyán Balázzsal arról beszélgetett, mit jelent a boldogság, és hogyan közelíthetünk hozzá a mindennapokban.

A szakértő szerint a hosszú távú boldogságba a szomorúság, a stressz és az idegesség is belefér.

Nem az a cél, hogy minden pillanatban jól érezzük magunkat, hanem hogy összességében teljes, értelmes életet élhessünk. Ez fontos különbség. Ha minden rossz napot annak bizonyítékaként értelmezünk, hogy valamit elrontottunk, könnyen a boldogság hajszolása válik egy újabb teljesítménykényszerré.

Két hétig figyeld meg, miért nem teszed meg azt, amiről tudod, hogy jót tenne!

Tudod, hogy mozognod kellene, mégsem indulsz el. Szeretnél több időt tölteni a barátaiddal, de mindig közbejön valami. Pihenésre lenne szükséged, mégis bűntudatod van, ha nem dolgozol.

A szakértő konkrét gyakorlatot javasol: két héten keresztül minden nap írd fel, mi akadályozott meg abban, hogy úgy cselekedj, ahogyan a saját boldogságod érdekében szerettél volna.

Ne azt jegyezd fel, hogy „nem volt időm”, hanem próbálj a mondat mögé nézni. Mi vitte el az idődet? Miért vállaltál el még egy feladatot? Miért volt könnyebb a kanapén maradni, mint elindulni?

A visszatérő akadályok felismerése segíthet abban, hogy ne pusztán akaraterőből próbálj változtatni, hanem a körülményeidet is átalakítsd. Néha nem több motivációra van szükségünk, hanem arra, hogy kevesebb akadály álljon előttünk

A boldogság nem egy újabb cél, amelyet akkor érhetsz el, ha minden feladatodat elvégezted. Mindig lesz még egy e-mail, egy határidő vagy egy megoldandó probléma. Ha csak ezek után engedélyezed magadnak a pihenést és az örömöt, könnyen előfordulhat, hogy folyamatosan halogatod a saját életedet. Ne arra várj, hogy egyszer majd lesz időd boldognak lenni. Kezdj el úgy dönteni, mintha a saját életed is fontos feladat lenne a naptáradban. Mert a boldogság nem akkor érkezik meg, amikor végre minden másra jutott időd, hanem amikor te magad is helyet teremtesz neki. – Nagy Hajnalka vállalkozói lélekmentor, coach, tréner, diplomás lelkigondozó, közgazdász, MBA

Miért lehet a legjobb időgazdálkodási módszer az alvás?

Amikor összecsapnak a fejünk felett a hullámok, hajlamosak vagyunk még gyorsabban dolgozni, még több feladatot beszorítani a napba, és lemondani a pihenésről. Mintha a kimerültséget további erőfeszítéssel lehetne megoldani.

A különösen túlterhelt időszakokban érdemes odafigyelni az alvásunkra, hogy időben elmenjünk lefeküdni. Ébredés után újra át tudjuk gondolni a teendőket, és nyugodtabban rangsorolhatjuk a feladatokat.Ez nem azt jelenti, hogy minden problémát megold egy délutáni szunyókálás. A gondolat inkább az, hogy a kimerült állapotban hozott döntéseink helyett néha érdemes megállni, és új nézőpontból ránézni a helyzetre.

A pihenés nem feltétlenül a produktivitás ellensége. Lehet annak a feltétele is, hogy felismerjük, mi fontos valójában, és mi az, amit csak megszokásból próbálunk elvégezni.

Sport, kapcsolatok, természet – miért pont ezek maradnak ki?

A mozgás, a társas kapcsolatok és a természet közelsége régóta ismert elemei a jóllétet támogató életmódnak. Mégis gyakran ezek kerülnek a nap végére, amikor már sem energiánk, sem kedvünk nem marad hozzájuk. Pedig nem feltétlenül kell nagy változtatásokkal kezdeni. Lehet, hogy egy rövid séta, egy telefonhívás vagy egy előre beírt találkozó az, amitől kevésbé érzed magad a napi feladatok foglyának.

A kérdés az, hogy ezek a dolgok valóban fontosak-e neked, és ha igen, miért nem kapnak helyet az életedben.

Ne várd meg, amíg lesz időd élni!

Próbáld ki a kéthetes megfigyelést, és nézd meg, mi ismétlődik a napjaidban. Nem kell mindent egyszerre megváltoztatnod. Elég lehet egyetlen akadályt megszüntetni, egy fontos találkozót beütemezni, vagy időben lefeküdni ahelyett, hogy újabb feladatba kezdenél.

Mert lehet, hogy nem több időre van szükséged, hanem arra, hogy végre annak is helyet adj, amiért érdemes megélni.